Napkollektoros rendszereket melegvíz előállítására használhatjuk. A nap energiáját kihasználva leggyakrabban használati melegvíz készítését, fűtésrásegítést, kültéri medencék fűtését oldhatjuk meg általa. A nap sugárzó energiáját egy kollektormezőn elnyeletjük, majd az energiát a hőhordozó közegnek átadjuk és azt melegítési célra különböző berendezéseknél felhasználjuk.
A építtető és a tervező egyeztetésére itt is alapvető szükség van, hiszen a leendő rendszer kialakítását és ésszerűségét mindenképpen ellenőrizni kell. A napkollektor a jelenlegi adatok, energiaárak, beruházási költségek és felhasználási lehetőség figyelembe vételével csak a jól átgondolt rendszerek esetében “hozza vissza” az árát. A megtérülési idő elég nagy. Várhatóan a többi innovatív épületgépészeti rendszerekhez hasonlóan az elterjedésükkel arányosan, a beszerzési költségek további csökkenése és az energiaárak monoton növekedése mellett a megtérülési idő egyre csökkenni fog.
Hogyan épül fel egy ilyen rendszer (egy tipikus családi házakban szokásos HMV készítő rendszert mutatunk be)?
1. Napkollektor: a napsugarak begyűjtésére és a keringetett hőhordozó (leggyakrabban glikolos víz) felmelegítésére szolgál. A kollektor kivülről időjárásálló, edzett üvegből és alumínium összefogó keretből, belülről hőelnyelő (abszorber) felületből, réz csövezésből és hőszigetelésből áll. Általában a tetőn szokás elhelyezni, lehetőleg déli tájolással és kb 30° dőlésszöggel. Mivel ez az ideális lehetőség nem mindig adatik meg, így eltérés esetén a kollektor hatásfoka csökkenni fog. A csökkenés mértékét a tervező egyszerűen meg tudja mondani, és ez dönti el a kollektor használhatóságát.
2. Szabályzók: a rendszer működését biztosítják. Használatával a rendszer automatikusan működik, a tartály hőmérséklet érzékelő alacsonyabb értéket mér, mint a napkollektor hőmérséklete akkor bekapcsol és elkezdi a felfűtést. A szabályzón beállíthatók és elolvashatók a rendszer legfontosabb paraméterei pl. kollektor hőmérséklete, tartály hőmérséklete, üzemórák, min-max hőmérsékletek stb. Különböző tudásszintű és árú szabályzót választhatunk, de a legegyszerűbbek is tudnak minden átlagos felhasználó számára szükséges funkciót.
3. Hidraulikus modul és csövezés: a a fizikai kapcsolatot teremti meg a hőtermelő (napkollektor) és a hőleadó (pl. tartály hőcserélő) között. A hidraulikus szerelvénycsoport tartalmazza a rendszer hidraulikus működéséhez (pl. szivattyú, áramlásmérő, visszacsapó) és a védelmi funkciókhoz szükséges (pl. biztonsági lefúvató szelep, tágulási tartály) és egyéb hőmérsékletmérő, nyomásmérő, légtelenítő elemeket.
4. Tartály: a melegvíz felmelegítésére (a benne lévő hőcserélőn keresztül) és tárolására szolgál. Gondolni kell rá, hogy a nap nem akkor süt, amikor a melegvizet használnánk, hanem amikor neki kedve tartja. Így amikor süt, akkor kell felmelegítenünk azt a vizet amit mi csak este vagy árnyékban akarunk felhasználni. Ezért kell a tartály ami tárolja az elkészített melegvizet a felhasználásig. Minél nagyobb a tároló űrtartalma, annál nagyobb szoláris részarányt tudunk elérni az éves melegvíz termelésből.
