Hőszivattyúk

A hőszivattyú egyaránt használható objektumok hűtésére, fűtésére, valamint használati meleg víz előállítására. Méretében és működésében nagyon hasonlít a hűtőgépre. A kisebb hőmérsékletű, közvetlenül nem hasznosítható hőmérsékletű hőenergiát kompresszor segítségével nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható hővé alakítja. Ha fűtésre használjuk, akkor a kinti környezetből vonja ki a hőt és azt átadja a ház fűtési rendszerének, hűtésnél pedig ellenkező irányú a folyamat. A hőszivattyú típusától függően a levegőt, talajt vagy a talajvizet használja hőforrásként. A talajban a folyamatos a hőáramlás a földfelszíne felé és ezt az energiát geotermikus hőszivattyúval gazdaságosan tudjuk hasznosítani. A hőszivattyú üzemeltetése elektromos energiát igényel ez a költség azonban kedvezőbb lehet egy ugyanolyan teljesítményű gázkazán üzemelési költségéhez képest. Hőszivattyú választásakor érdemes több beruházási szempontot figyelembe venni. Pl. milyen hőszivattyút lehet gazdaságosan telepíteni, létezik-e GEO tarifa az adott áramszolgáltatónál, fűtési-hűtési rendszer fajtája, stb.

Működés:

A hőszivattyú működése közben felmelegíti, majd elpárologtatja a berendezésben keringő hűtőközeget, ezáltal hőt von el a környezetétől. A már gáz halmazállapotú hűtőközeget a kompresszor ismét összenyomja, és nagy nyomáson kondenzálja miáltal az cseppfolyós lesz. A hűtőközeg mindeközben hőt ad le a környezetének, amelyet az objektum fűtésére lehet felhasználni. A folyamat végén a nyomás a nyomáscsökkentő szelepen át csökken, és az egész körfolyamat kezdődik elölről. A működés gyakorlatilag megyegyezik a hűtőgépével, csak itt a kondenzációs hő a hasznos, az elpárolgással nyert hideg pedig a “hulladék”.