A gépész gyakorlatban alapvetően három fajtája van: padlófűtés, falfűtés és mennyezetfűtés. A padlófűtés mára igen elterjed és a fűtésszerelő kollégák már hőtechnikai számítások és méretezések nélkül is készítenek ilyen rendszereket. A fal-, és mennyezetfűtés mostanra vált igen népszerűvé. Alkalmazásuknak sok előnye van, modernségük és az ebből eredő tapasztalatlanság miatt elég sok tévhit övezi alkalmazásukat.
Ezekből megosztanánk a tapasztalatainkat:
A felületfűtések sugárzó fűtésnek számítanak, azok minden előnyével. A konvektív (pl. radiátoros) fűtéssel ellentétben nem a levegő felmelegítésével és annak áramoltatásával érik el a fűtőhatást, hanem a tárgyak, emberek és a fűtőfelület közötti sugárzásos hőcserével. Kutatók szerint sugárzásos hőcsere esetén 1-2°C-kal kisebb léghőmérséklet esetén is ugyanolyan komforthatás érhető el, mint konvektív fűtés esetén. Gondoljunk csak egy kellemes tavaszi napra, amikor a külső hőmérséklet 19°C. Pólóban árnyékban fázunk, míg ha süt a nap, akkor kellemesen érezzük magunkat, pedig ugyanúgy 19°C fok van… A magyarázat az, hogy nap és köztünk sugárzásos hőcsere alakul ki. A sugárzás ráadásul jól irányítható. A szokásos kivitelezéskor a hidegburkolatú helységekbe padlótemperálást, fűtésre illetve a többi helységbe fal,- és mennyezetfűtést javaslunk.
A felületfűtések felkavarják a port?
Véleményünk szerint nem. A felületfűtések sugárzó fűtésnek számítanak nem konvektívnek! Így nem a levegő felmelegítésével és annak keringetésével fűtik fel a helységet. A keringetés elmaradása miatt kisebb a por lebegtetése és áramlása.
A falfűtéssel az utcát is fűtöm?
Kicsit. Minden fűtési módszer esetén fűtjük az utcát, hiszen a benti meleg egy része a transzmissziós hőveszteség miatt a falakon, mennyezeten, aljzaton (külső határolószerkezeteken) távozik. Mivel falfűtés (mennyezetfűtés) esetén a belső felület hőmérséklete magasabb, mint a hagyományos fűtések esetén, több hőenergia fog távozni a külső tér felé. Számítások szerint ez a többletveszteség azonban kisebb, mint az alacsonyabb belső hőmérséklet miatti hőnyereség. Ezek figyelembevételével mi csak a megfelelően hőszigetelt házakba ajánlunk felületfűtést. A hőveszteség ezáltal minimalizálható.
Mennyezetfűtés hogyan lehetséges? A meleg nem felfelé terjed?
De. Főleg, ha konvektív a fűtési rendszer. A mennyezetfűtés esetén azonban főleg sugárzásos hőcsere fog kialakulni. A sugárzásos hőcserét viszont célzottan irányítani lehet. Gondoljunk csak az első példában vázolt napra. Az is fenn van, mégis ha süt, akkor melegünk van…
A fűtési rendszerünket nyáron – hidegvíz keringetésével – hűtésre is felhasználhatjuk.
A falfűtések esetén nagyon lényeges a beruházó előrelátó gondolkozása és tervezővel való konzultáció. Amennyire jó az, hogy a szobákban megszabadulunk zavaró, állandóan koszos, helyfoglaló fűtőtestektől, annyira előrelátóan kell a felületfűtések helyét kijelölni. Már a tervezéskor ki kell jelölni, hogy hol lesznek a bútorok, berendezési tárgyak, szőnyegek hiszen ezek rontják a fűtési rendszer hőleadását. A falak, felületek kijelölése a beruházó és a tervező közös döntése kell, hogy legyen!
További előny a felületfűtési rendszerek kompatibilitása a modern fűtő készülékekkel. Mivel a felületfűtések alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemelnek, jól illeszthetőek a kondenzációs kazántechnikához és a hőszivattyúkhoz. Itt kihasználható ezen hőtermelők minden előnye.
Hogyan készül egy jól működő felületfűtés?
1. A tervezéssel kezdődik, hiszen a hőtechnikai számítások, a hidraulikai kapcsolások és a fűtőfelületek kijelölése alapvetően meghatározza a rendszer későbbi működését.
2. A csőrögzítők rögzítésével folytatódik. A csőrögzítő sínek fogják rögzíteni a fűtési csővezetékeket.
3. A rögzítősínekbe pattintjuk a műanyag felületfűtési csöveket.
4. A fűtési csövezést követően jöhet a felületek vakolása, próbafűtés és festés.
5. Ezt követően pedig élvezhetjük a korszerű, energiatakarékos felületfűtési rendszerünk minden előnyét!